A félhold árnyéka
kiállítás
Az 1526-os mohácsi csata nem csupán a középkori Magyar Királyság végét jelentette, hanem egy új korszak kezdetét is. Az ország három részre szakadt, és 1541-ben létrejött az önálló Erdélyi Fejedelemség, amely sajátos politikai helyzetben létezett: élén választott fejedelem állt, aki az ország belső önállóságát a török Porta fennhatóságának elismerése és az adófizetés fejében őrizhette meg. Bár a fejedelem személyéről az erdélyi rendek dönthettek, megválasztását minden esetben az oszmán szultánnak is jóvá kellett hagynia.
Ez a közel másfél évszázadon át fennálló kapcsolat mély nyomot hagyott Erdély történetében és kultúrájában. Hatása nemcsak a politikában és a hadászatban, hanem a művészetben, a tárgyi kultúrában, a viseletben, a lakáskultúrában, a nyelvben, a népköltészetben és a mindennapi élet számos területén is tetten érhető. Egy vesztes csata következményei évszázadokon át velünk maradtak, és örökségként épültek be Erdély kulturális emlékezetébe.
A Csíki Székely Múzeum A félhold árnyéka. Erdély és az Oszmán Birodalom című kiállítása erre a különleges történelmi kapcsolatra irányítja a figyelmet. A Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó tárlat célja, hogy bemutassa, miként formálta az Oszmán Birodalommal való együttélés Erdély tárgyi és szellemi örökségét, és milyen nyomai élnek tovább mindebből napjainkig.
A kiállításon erdélyi és magyarországi közgyűjtemények kiemelkedő műtárgyai láthatók: fejedelmi és nemesi gyűjteményekből származó fegyverek, diplomáciai ajándékok, dísztárgyak, török eredetű vagy török hatást tükröző használati tárgyak, valamint olyan műkincsek, amelyek Erdély és a Porta kapcsolatának kézzelfogható emlékei.
A Mikó-vár történelmi falai között megrendezett kiállítás arra hívja a látogatókat, hogy új szemszögből fedezzék fel Erdély egyik legmeghatározóbb korszakát, és megértsék, miként vált a félhold árnyéka történelmünk, kultúránk és identitásunk maradandó részévé.
A kiállítás 2026. december 20-ig látogatható.