HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK ERDÉLYBEN, SZÉKELYFÖLDÖN - Pozsony Ferenc előadása
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás
„A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig” sorozat március 27-i előadásában Pozsony Ferenc néprajzkutató az erdélyi és székelyföldi húsvéti népszokásokat mutatja be.
Erdélyben, különösen Székelyföldön archaikus elemekben gazdag, közösségi jellegű szokások maradtak fenn. Egészen napjainkig hagyományként él tovább a lányok meglocsolása, a legények írott tojással való megajándékozása. Ugyanakkor olyan szokások is fennmaradtak (mint szentsírállítás, szentsírőrzés, lovas határkerülés, szánas locsolkodás, kakaslövés), melyek régebben szélesebb körben voltak elterjedtek. Mélyrétegeikben tehát ősi képzeteket őriztek meg: például egészség-, bőség- termés- és esővarázslás.
Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén, ahol doktori programvezető és korábbi dékánhelyettes is volt. A Kriza János Néprajzi Társaság alapító elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Kutatásai az erdélyi és csángó népi kultúrára, társadalomszerkezetre és identitásra irányulnak. Számos kötet és tanulmány szerzője, több rangos szakmai díj kitüntetettje.