BEMUTATTÁK A FITSZEREDA PROGRAM ISKOLAI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEIT
A 2025/2026-os tanévben elindított FitSzereda program keretében több mint 4500 csíkszeredai diák egészségközpontú fittségi állapotfelmérése valósult meg. Csíkszereda Önkormányzata, a Magyar Diáksport Szövetség, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem együttműködésében zajló program eredményeit pénteken ismertették sajtótájékoztató keretében.
A széles körű felmérés célja, hogy objektív, szakmai alapot nyújtson a csíkszeredai 10–18 éves tanulók fizikai állapotáról, mozgással kapcsolatos szokásairól, az egészségüket befolyásoló tényezőkről városunk hosszú távú egészségfejlesztési programjaihoz. A kezdeményezésben mind a 14 csíkszeredai iskola vett részt, összesen 4525 diák bevonásával.
„A városvezetés számára stratégiai kérdés a gyermekek egészsége, hiszen ők jelentik Csíkszereda jövőjét. A FitSzereda program felmérési szakaszainak célja nem pusztán az adatgyűjtés, hanem az, hogy valós képet kapjunk arról, honnan indulunk, hol vannak problémák, és milyen területeken van szükség beavatkozásra. Egy több évre tervezett programról beszélünk, amelynek valódi eredményeit hosszabb távon lehet majd látni. Hiszünk abban, hogy a város jóllétét csak úgy lehet javítani, ha a gyermekek fizikai és lelki egészségére is tudatosan figyelünk” – fogalmazott Sógor Enikő alpolgármester.
A szakmai eredményeket Karácsony Péter testnevelőtanár, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, a Sapientia EMTE oktatója és a FitSzereda program felmérési fázisának koordinátora, valamint dr. habil. Csányi Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem oktatója ismertette.
A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy települési szinten a túlsúly és elhízás a diákok 20 százalékát, vagyis minden ötödik tanulót érint. Az aerob állóképesség tekintetében – amely a szív- és keringési rendszer egészségének egyik legfontosabb mutatója – mindössze minden második diák érte el az egészséghez szükséges minimumszintet, miközben jelentős különbség mutatkozott a fiúk és lányok eredményei között is. Az is meglepő eredménynek bizonyult, hogy a gyerekek 67 százaléka ritkán, vagy egyáltalán nem sportol iskolán kívül.
Az eredmények az erőképességi mutatók esetében is fejlesztendő területekre hívták fel a figyelmet. A szakemberek szerint a most összegzett adatok fontos kiindulópontot jelenthetnek a későbbi egészségfejlesztési és prevenciós programok megtervezésében.
A program során a fittségi mérések mellett a diákok fizikai aktivitási és ülő életmódbeli szokásait vizsgáló YAP-kérdőívet, valamint a gerincegészséget vizsgáló YouthBaq kérdőívet is alkalmazták. A mérések a testösszetételre, az aerob állóképességre és a vázizomzat fittségére terjedtek ki.
Dr. habil. Csányi Tamás kiemelte: a fittségi állapot nem csupán sportteljesítmény-kérdés, hanem szoros összefüggésben áll a gyermekek fizikai és mentális állapotával is. Mint elhangzott, a gyermekek fizikai állapota a mindennapi közérzetre, terhelhetőségre és iskolai teljesítményre is hatással lehet.
„Ez a program azért különösen fontos, mert először ad települési szintű, objektív képet a csíkszeredai diákok fittségi állapotáról. Ezek az eredmények egyfajta kiindulópontot és visszajelzést jelentenek az iskolák, pedagógusok és döntéshozók számára is. A legfontosabb kérdés most az, hogyan tudunk az adatokra építve olyan programokat kialakítani, amelyek valódi változást eredményeznek a gyermekek mindennapjaiban” – mutatott rá dr. habil. Csányi Tamás.
A sajtótájékoztató zárásaként Sógor Enikő ismertette a program következő lépéseit. Elhangzott: a FitSzereda nem egyszeri mérés, hanem egy hosszú távú egészségfejlesztési program alapja. A most bemutatott eredmények fontos kiindulópontot jelentenek ahhoz, hogy a város, a szülők, az iskolák és a szakmai partnerek közösen dolgozzanak olyan egészségfejlesztési és prevenciós programokon, amelyek támogatják a gyermekek aktívabb és egészségtudatosabb életmódját.
A következő időszakban az iskolai környezetben megvalósítható programok és beavatkozások kerülhetnek előtérbe, különös tekintettel a rendszeres mozgás ösztönzésére, az egészségtudatosság fejlesztésére és a prevencióra.